Kedves kismama!
Engedje meg, hogy gratuláljunk születendő gyermekéhez! Ön és családja bizonyára örömmel várják az újszülött érkezését, azonban a legtöbb kismamához hasonlóan Önben is felmerülnek a következő kérdések:
- A szülés után mennyiben fog megváltozni az életem?
- Egészséges lesz-e a kisbaba?
Ritkán, de sajnos előfordulhatnak bizonyos genetikai rendellenességek, melyek közül leggyakoribb az úgynevezett Down szindróma. Ismertetőnk célja, hogy eloszlassuk Önben a felesleges félelmeket, illetve segítséget nyújtsunk a jelenleg rendelkezésre álló szűrési lehetőségek megismerésében.
Mi az a Down szindróma?
Down-szindróma részletes leírása – Wikipédia
1866-ban írta le először John Langdon Down, akiről a kórképet később elnevezték.
A Down kór az újszülöttek leggyakoribb kromoszómarendellenessége. Születéskor minden 700 újszülöttből egy szenved ilyen betegségben. Normálisan az emberi sejtek 23 pár, azaz 46 kromoszómát tartalmaznak. A Down kóros esetek zömében a 21-es kromoszómából kettő helyett három van (triszómia). Az esetek 5%-ában előfordul, hogy a 21-es kromoszóma összetapad egy másik kromoszómával, ezt transzlokációnak hívják.
A Down kórral a következő tünetek járnak együtt
- szellemi fogyatékosság
- veleszületett szívelégtelenség
- az immunrendszer zavarai
- csökkent pajzsmirigy működés
- légzési problémák
- a gyomor-bélrendszer rendellenességei
- elmaradás a testi fejlődésben
- fertőzésekre való fokozott hajlam
- 34 év feletti betegeknél az Alzheimer kórhoz hasonló agyi károsodások
- csökkent élettartam
- A Down kór súlyossága rendkívül eltérő lehet, azonban jelenleg ennek mértékét a születés előtt nem lehet meghatározni. Tapasztalatok szerint a megszületett Down kóros gyermekek 99%-a legnagyobb gondoskodással is csak a kisegítő iskola szintjéig juttatható el.
A Down szindróma gyakorisága
A Down kór átlagosan hétszázból egy újszülöttnél fordul elő, de a kockázat nagymértékben függ az anya életkorától, ahogy azt az alábbi táblázat mutatja:
Az anya életkora(év) | Down kór átlagos kockázata |
---|---|
20 | 1600 újszülöttből 1 |
25 | 1200 újszülöttből 1 |
30 | 950 újszülöttből 1 |
35 | 360 újszülöttből 1 |
40 | 100 újszülöttből 1 |
45 | 30 újszülöttből 1 |
49 | 10 újszülöttből 1 |
Honnan tudható, hogy a magzat nem szenved-e számbeli kromoszóma rendellenességében?
Jelenleg nincs olyan szűrőteszt, mely képes lenne meghatározni adott szülők hajlamát Down kóros gyermek nemzésére. A jelenlegi módszerek ezért a magzat közvetlen vagy közvetett módon történő vizsgálatán alapulnak.
A Down kór – és kromoszóma rendellenességek – diagnózisa nagy biztonsággal (98 %) csak a magzat kromoszóma vizsgálatával állapítható meg. Ezek a vizsgálatok (magzatvíz minatvétel: aminocentézis, chorionboholy mintavétel: chorionbiopszia ) ha kismértékben is ( Vetélési kockázattal nem rendelkező vizsgálati lehetőségek a Down kór vonatkozásában az ultrahang vizsgálat, illetve az anyai vérből történő biokémiai vizsgálatok. Ezek azonban nem alkalmasak diagnózis felállítására, csupán a Down szindróma előfordulásának valószínűségére lehet belőlük következtetni.
Hogyan szűrhető a Down szindróma?
Kórházunkban jelenleg úgynevezett integrált szűrőtesztet végzünk. Az integrált szűrőteszt két szűrésből áll. Az első az úgynevezett kombinált teszt, melyet a terhesség 10-14 hete között (optimálisan a 12. héten), a második pedig a tripla teszt, melyet a terhesség 15-20 hete között (optimálisan a 16. héten) végzünk. A szűrések során a kismamától vett vérmintában egy hormon- és egy fehérje szintet mérünk (szabad-béta -HCG és PAPP-A), a másodiknál két hormon (HCG és a szabad ösztriol), valamint egy magzati eredetű fehérje (alfa-fetoprotein, AFP) mennyiségét határozzuk meg.
Továbbá a kombinált tesztnél intézményünkben ultrahang-vizsgálatot is végzünk (12 hetes UH), melynek során a pontos terhességi kort tudjuk megadni, valamint rutinszerűen mérjük a magzat tarkóredő vastagságát is (NT). Speciális számítógépes kiértékelő program (PRISCA) segítségével a mért biokémiai eredmények, illetve a kismama egyéb adatai alapján (anya életkora, testsúlya, dohányzás, cukorbetegség, ultrahang adatok, mesterséges megtermékenyítés, vérvétel időpontja, stb.) meghatározzuk a Down kór kockázatát.
A fenti adatok hiányában a kockázatbecslést nem tudjuk elvégezni.
A szűrés eredményének értékelése
Fontos tudni, hogy az integrált-teszttel kapott eredmény statisztikai módszereken alapszik, nem tekinthető diagnózisnak. A két szűrőtesztet külön-külön is érdemes elvégezni, de a legnagyobb (átlagosan 90%-os) biztonságot akkor tudjuk biztosítani, ha Ön mindkét szűrésen részt vesz.
- Pozítiv eredmény
A pozítiv eredmény az esetek zömében nem jelent valódi rendellenességet. Átlagosan minden huszadik szűrési eredmény pozítiv, míg a genetikai rendellenességek gyakorisága évente csupán 5-8 eset megyénkben. Ezért ilyenkor ne essen pánikba, a további teendőket pedig feltétlenül beszélje meg a genetikai tanácsadó munkatársával. - Negatív eredmény
Az integrált-teszt hatékonysága sok tényezőtől függ, mint például az anya életkora, vagy az ultrahang vizsgálatok pontossága. A szűrés hatásfoka körülbelül 90%, ami azt jelenti, hogy a tíz Down kóros magaztból kilencet fel lehet fedezni egyszerű vér- és ultrahang-vizsgálatokkal. Negatív eredmény esetén is feltétlenül érdemes konzultálni gondozó orvosával. - Egyéb tudnivalók a szűrésről
A szűrés elsődleges célja a Down kóros magzatok felismerése, azonban a vizsgálat kockázatbecslést ad egyéb ritka eltérésekre is, melyek értékelése a genetikai tanácsadóban történik.
Genetikai tanácsadás:
Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
Szülészet-Nőgyógyászati Osztály
7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-32.
Telefon: +36 82 501 385
E-mail: szuleszet@kmmk.hu
Web: www.kmmk.hu
Kapcsolódó oldalak
A kórház térképe
Megközelíthetőség, parkolás
Betegregisztráció
Betegszállítás
Betegjogi képviselő
Hasznos információk